Hóseás Izrael házának a polgára volt prófétája az i.e. 750-725 közötti időkben és annak az északi tíz törzsnek prófétált, amely Salamon királysága után elszakadt Júdától, a zsidókként ismert nemzettől és József törzseinek vezetése alatt Izrael nevét örökölte. Isteni üzenetei így elsősorban hozzájuk szólnak nem a zsidókhoz, habár érintőlegesen Júda, illetve Jeruzsálem felé is prófétált. Hóseás tehát az asszír fogságot megelőző évtizedekben végezte munkáját és előrejelezte, hogy az északi tíz törzs az asszírok fogságába fog kerülni és megszűnnek Isten népe lenni. A próféta emlékezteti Izraelt Isten irántuk való szeretetére, amint vezette őket a sivatagi vándorlás során az ígéret földje felé, majd rámutat, hogy Izrael és Júda Isten iránti hűsége rövid tartamú volt, ami „mint a reggeli felhő, és mint a harmat, hamar tovatűnik” (Hós. 6:4). Mivel a próféták szavait és a figyelmeztető csapásokat is figyelmen kívül hagyták, beteljesedik rajtuk Isten rettenetes büntetése. Ez a prófétai könyv tehát nagyrészt felhívás a megtérésre, valamint figyelmeztetés Izrael teljes házának a közelgő büntetésére. Ugyanakkor a remény hangja is, mert Isten majdan visszafogadja elvetett népét, helyreállítja Izraelt és Júdát a Messiás igazságos uralma alatt. Hóseás mondanivalóját néhány más, vele párhuzamos üzenetű próféciával tesszük átláthatóbbá,  érthetőbbé és teljesebbé.

forrás: www.churchofgod.hu

A honlapon található kiadványok szabadon másolhatóak és terjeszthetőek, amennyiben a teljes szöveg, változtatások vagy törlés nélkül kerül másolásra illetve terjesztésre. A forrás nevét, címét fel kell tüntetni.
Ár nem számítható fel érte.

Hóseás – Az izraelita nemzetek elbukása

II. Jeroboám uralma alatt (i.e. 785-745) Izrael egy gazdaságilag és katonailag erős országgá vált. A városok fejlődtek, lakosaik száma növekedett és kialakult egy gazdag földbirtokosokból, kereskedőkből és hitelezőkből álló társadalmi réteg. A városok lakosságának többségét azonban a szegény munkások és béresek tették ki, akiket kizsákmányoltak, s esetenként rabszolgákká tettek a gazdagok. A vidéki lakosság nagy része arra kényszerült, hogy eladja birtokát és a városba költözzön szerencsét próbálni. Az igazságszolgáltatás a felső osztályhoz tartozó rétegnek kedvezett, Izrael Istenéről megfeledkeztek és mindenki szabadon szolgált a maga által választott istenének. Ezért mondta azt Hóseás, hogy a „a paráznaság szelleme” uralja a szívüket (Hós. 5:4). A politikai körülmények ugyancsak zavarosak voltak. Az asszír birodalom egyre nagyobb veszélyt jelentett Izrael számára, s a külső veszély ellenére teljes volt a káosz. Húsz év leforgása alatt hat király került Izrael trónjára (ebből négy az előző király meggyilkolása után). Izrael és Júda királyai pedig ostoba módon hol Asszíriával, hol pedig annak ellenfelével, Egyiptommal léptek szövetségre: „Efraim, mint egy galamb, buta és esztelen: Egyiptomot hívják, Asszíriába rohannak!” (Hós. 7:11). A vallási rend összeomlása, a társadalmi igazságtalanság, valamint a fejvesztett politikai döntések az elkerületetlen vész felé sodorták Izraelt: „szelet vetnek és vihart aratnak. …. Elnyelik Izraelt, lám, már a népek között van [szétszórva], olyan, mint egy eldobott cserép.” (Hós. 8:7-8). Izrael háza 254 éves fennállása után, i.e. 722-ben Asszíria elfoglalta teljes területét és birodalmának észak-keleti részeire deportálta annak tíz törzsét (lásd I.Kir. 17:6; 18:9). Izrael háza innentől eltűnt az ismert történelem színpadáról és ma már csak „az elveszett tíz törzs”-ként utalnak rájuk.

Hóseás megtérésre való felhívását a büntetést követő helyreállítási remény üzenete egészíti ki, ami viszont csak a távoli jövőben fog megvalósulni, a Messiás visszatérésekor: „Meggyógyítom hűtlenségüket, s szívemből szeretni fogom őket, elfordul tőlük haragom.” (Hós. 14:5) A „nincs irgalom” (Lo-ruama) és „nem népem” (Lo-ami)  irgalomban részesül és Isten visszafogadott népévé lesznek az Új szövetség keretein belül. Ez természetesen előfeltételezi azt, hogy a Júdától teljesen különálló és „elveszett” izraelita törzsek identitása megnyilvánul majd ezen utolsó időkben. 

Külön hangsúlyt érdemel Hóseás záró üzenete: „Aki bölcs, értse meg ezeket! Aki értelmes, lássa be ezt mind! Mert egyenesek JHVH útjai, azokon járnak az igazak, de a gonoszok elbuknak rajtuk.” (Hós. 14:10) Vajon mire utalhat itt Hóseás? Nos, a névleges kereszténység egészében úgy véli, hogy e könyv próféciái már mind beteljesedtek az ókorban, s számunkra legfeljebb csak oktatói példaként szolgálnak. A jövőre nézve azonban nem tartják relevánsnak. Márpedig Hóseás próféciái elsősorban korunk Izraeljéhez szólnak, az elveszett törzs utódaihoz, s érintőlegesen a modern cionista állam zsidó lakosaihoz is. Hogy a teljes könyv prófétai üzenete elsődlegesen a végidőkre szól, az nyilvánvalóvá teszi a próféciai szöveg, hiszen Izrael egybegyűjtése, visszafogadása és helyreállítása csak a nagy nyomorúság után, a Messiás vissszatérésekor valósul majd meg:

Hóseás 2:1-3 1 Izrael fiainak száma oly nagy lesz, mint a tenger partján a fövényé, amelyet sem mérni, sem megszámlálni nem lehet. Ahelyett, hogy „Nem népem” volna a nevük, az élő Isten fiainak nevezik majd őket. 2. Júda fiai és Izrael fiai egybegyűlnek, egy fejedelmet választanak, s nem férnek el többé a földjükön, mert nagy nap lesz Jiszreel napja. 3. Mondjátok testvéreteknek: „Én népem!” és nővéreteknek: „Irgalomra leltél!”

Hóseás 5:1-10-11 10 Rettenetes, amit Bételben láttam: Efraim ott paráználkodik, Izrael beszennyezi magát. 11. Júda, rád is aratás vár, amikor helyreállítom népemet!


Így tehát Izrael i.e. 722-ben történt elbukása csupán előtípusa volt annak a messze nagyobb bukásának, ami az előttünk álló néhány évben fog megtörténni, s aminek a végkifejlete Izrael és Júda megtérése és egyesítése lesz a Messiás vezetése alatt.  Másszóval, Hóseás próféciái duálisak, s így lesz egy, az előzetes beteljesedését messze meghaladó méretű beteljesedése a kor végén. Természetesen a prófécia megértéséhez elengedhetetlenül szükséges Izrael házának, vagyis az u.n. „elveszett tíz törzs” leszármazottainak identitását ismerni, illetve beazonosítani őket a modern nemzetek soraiban (ehhez lásd az Izrael háza – Az elveszett tíz törzs című írást). Hóseás próféciái nem teljesedhettek be addig, amíg József törzsei (az USA és a Brit Nemzetközösség) fel nem vették a születési jog áldásait, ami által nagyhatalmi státuszt nyertek a világban a XIX. és a XX. század folyamán. Ez a valamivel több, mint 200 éves periódus párhuzamosítható az ókori Izrael több, mint 200 éves fennállásának eseményeivel, beleértve az Istentől való egyre fokozódó elhajlást és annak következményeit is. Ezek ismeretében már konkrétan rátérhetünk a lényegre. Hóseás Szamáriához szóló próféciái Izrael házát jelölik (Szamária volt Izrael fővárosa, s ahogy Jeruzsálem gyakran Júdát jelöli, úgy Szamária Izrael egészét reprezentálja).

Hóseás könyvének az 5. fejezete különösen fontos fejezet, hiszen lényegében összefoglalót nyújt mindarról, amit a teljes könyv kifejezni kíván, így ez a fejezet kiemelt elemzést érdemel.

Ez a fejezet rámutat arra, hogy az elsőszülöttségi jogot öröklő Izrael háza – az USA és a Brit nemzetközösség tagállamai -, a fölöttük uralkodó dávidi királyi ház és mellettük Júda, beleértve a cionista államban élő zsidóságot  is, együtt fognak elbukni két újhold közötti periódusban, vagyis, egyetlen hónap leforgása alatt: 

Hóseás 5:1-7 1 Halljátok, papok, figyelj, Izrael háza; hallgass ide, királyi ház, mind, akik a jogrend őrei vagytok! Kelepcévé lettetek Micpában, kifeszített hálóvá fenn a Táboron. 2 Mélyre süllyedtek gonoszságukban, ezért megbüntetem őket. 3Efraimot jól ismerem, Izrael nincs rejtve előttem: igen, paráználkodtál, Efraim, Izrael bemocskolta magát. 4Tetteik miatt Istenükhöz vissza nem térhetnek, szívük mélyén a paráznaság szelleme, JHVH-t nem ismerik. 5Saját gőgje vádolja Izraelt, bűnei megrendítik Izraelt és Efraimot, és Júda is elbukik velük. 6Birkanyájukkal és ökreikkel együtt JHVH keresésére indulnak, de nem találják, mert elrejtőzött előlük. 7 Vétkeztek JHVH ellen, pártütő fiakat nemzettek. Mire a hónap megújul, elpusztulnak örökségükkel együtt.

Hóseás 10:11 11 Efraim olyan, mint a betanított üsző, amely szeret csépelni: lám, szépséges [fehér] nyakára ráteszem a jármot [rabigát], felszerszámozom Efraimot [József törzseit]; Júda [a zsidóság, beleértve a cionista államban élőket is] szántani fog, Jákob [minden izraelita törzs] barázdát von [rabságba kerül].


Hóseás próféta rámutat az izraelita népek bukásának és szenvedéseinek okaira (Ez a Biblia számos más próféciájával párhuzamosítható, így pl. Ézsaiás könyvének 10. fejezetével is). Névszerint Efraim, vagyis a tíz északi törzs vezető eleme külön ki van hangsúlyozva, hiszen a születési jogot öröklő József törzsei [a mai angolszász népek] kivételesen nagy áldásokban részesültek a kor végén, amelyek élvezete viszont hatalmas felelősséggel jár.

A történelem tehát megismétli önmagát: ahogy egykoron volt, azok a jellemzők ma is jelen vannak, sőt, messze szélsőségesebb formában. Izraelben teljes az Istentől való elpártolás: „Királyokat választottak nélkülem, fejedelmeket tudtomon kívül.” (Hóseás 8:4), a „papok” [a „nagy keresztény tanítók”] hamis tanokat és álnok próféciákat hirdetnek, a dávidi királyi ház a háttérhatalom bábjaként funkcionál, Júda pedig úgy cselekszik, mintha minden isteni és emberi elvárás fölött állna. Vagyis, a hivatalok és intézmenyek, amelyeknek a jog fentartása lenne a feladatuk mind a gonoszt szolgálják, s teszik ezt a „paráznaság szellemében”. Izrael elmerült a saját gonoszságában. Noha Izrael még gazdagságot élvez, de a gazdasági egyenlőtlenség és a társadalmi feszültségek miatt a vész kirobbanásának a határán állnak. Efraim [a brit nemzetközösség tagországai] a jelentős gazdasági és katonai ereje ellenére már a hanyatlás jeleit mutatja:

Hóseás 7:8-10 8 Efraim elkeveredik a népek között, Efraim olyan, mint a lángos, amelyet nem fordítottak meg. 9 Erejét idegenek emésztik fel, de ő észre sem veszi; őszülő haj borítja fejét, de ő észre sem veszi. 10 [A saját gőgje vádolja Izraelt, de nem térnek meg JHVH-hoz, az ő Istenükhöz, mindezek ellenére sem keresik.]

Ez a prófécia korunk „Szamáriájához” szól, leginkább József utódaihoz, vagyis ahhoz a Brit nemzetközösséghez és az USA-hoz, amelyek évtizedek óta egy teljesen önpusztító nemzeti és nemzetközi politikát folytatnak. Anyagi forrásaikat a harmadik világból milliószám betelepedő idegen kultúrájú és beilleszkedni nem szándékozó migránsok siserehada emészti fel. Nemzetközi státuszukat csak a „pénzen megvásárolt szeretők [szövetségesek]” által képesek fenntartani. A belső rothadás nyilvánvaló jelei ellenére az angolszászok nem ismerik fel azt, hogy társadalmaik a bukás szélén állnak. A fontoskodó, de teljesen céltévesztett nagypolitikával, valamint az általuk produkált okkult töltetű kulturális fertő exportálásával kivívták az egész világ gyűlöletét, de minimum ellenszenvét. Mégis az a gőg és arrogancia árad felőle, amit ismételten látni és tapasztalni a napi hírekben. Saját tetteik vádolják Izraelt és Júdát, amikor a vallásosság külső jeleivel kérkednek, de szívükben rég elpártoltak JHVH-tól és gonoszságra nevelik gyermekeiket is.

Hamis prófétáik és „a bővölködés evangéliumát” hirdető tanítóik hiábavalóan áltatják magukat és a népet azzal a hazugsággal, hogy ezek a próféciák Izrael ókorban megtörténő bukására utalnak, nem a végidőkre. Számukra a cionista zsidó állam a helyreállítás kezdetét jelenti, figyelmen kívül hagyva azt, hogy Júda együtt bukik el Izraellel az Antikrisztus színrelépésekor egyetlen hónap alatt. Ez eddig soha nem teljesedett be, s mivel a prófécia elsősorban a végidőkre szól, így még ez is előttünk áll. Az ókori Izrael háza évtizedeken át tartó támadások és deportációk következtében került az asszírok fogságába, azt követően pedig szórványba. Júda pedig csak több mint egy évszázaddal később bukott el, és került ideiglenesen a babiloniak fogságába. Más szóval nem együtt és nem egy hónap leforgása alatt jött el számukra a vég.

Isten büntetése tehát határozott és elképesztően gyors lesz, ami által ezek a nagyhatalmak egyetlen hónap leforgása alatt vesztik el a születésjogi örökrészüket, a bőséget, prominens státuszukat és lesznek üldözött nyomorúságos földönfutókká a világban – tegyük hozzá, sokak örömére. Büntetésük Isten által elrendelt eszköze ezúttal is a rettenetes Asszíria, ami a feltámadott Fenevad birodalom vezető gazdasági és katonai hatalma lesz az Antikrisztus uralma alatt:

Hóseás 5:8-14 8 Fújjátok meg a kürtöt Gibeában, a tárogatót Rámában; rivalgjatok Beth-Avenben: Utánad Benjámin. 9 Efraim pusztává lesz a büntetés napján; Izráel törzsei ellen kijelentettem a változhatatlan ítéletet. 10Júda fejedelmei olyanok, mint a határrontók; kiontom rájuk az én haragomat, mint a vizet. 11 Efraim el van nyomva, összetörve az ítélettől, mert tetszett neki követni az emberi rendelést! 12 Én pedig olyanná lettem Efraimnak, mint a moly, és a Júda házának, mint a rothadás. 13 Látta ugyan Efraim a maga betegségét, Júda is a maga sebét, és Efraim Asszíriához folyamodott és küldött Járéb királyhoz; de az nem tud titeket meggyógyítani, és nem veszi le rólatok a sebet. 14 Mert olyan leszek Efraimnak, mint az oroszlán, és Júda házának, mint az oroszlán-kölyök. Én, én szaggatom szét; elmegyek, felkapom, és nem lesz, a ki megszabadítsa!

Hóseás 8:14 Izrael megfeledkezett alkotójáról és palotákat épített; Júda sok erős várost emelt. Nos, tüzet bocsátok városaira, amely megemészti a palotákat is.

Hóseás 9:7-9 7 Elérkeznek a megtorlás napjai, elérkeznek a visszafizetés napjai! Izrael így válaszol: „Bolond a próféta, eszét vesztette a szellem embere!” Igen, mert sok a bűnöd, s nagy a gyűlölködés. 8 Efraim a próféta sátrát kémleli, tőrt vetnek neki minden útján, gyűlölködés lakik Istenének házában. 9 Teljesen megromlottak, mint Gibea napjaiban: JHVH megemlékezik gonoszságukról, megtorolja bűneiket.

Mivel duális próféciákról beszélünk, az ókori állapotok és események fognak megismétlődni. Az igaz próféciai beszédet kinevetik és hirdetőit megvetik, üldözik, miközben a baálimádat modern formájáit népszerűsítik. A próféciák kibontakozásakor Izrael nemzetközössége már minden téren rettenetes állapotban lesz „tetőtöl talpig sehol sem ép” (Ézs. 1:6), s ez a jelen:

Hóseás 4:1-3, 17-18 1 Figyeljetek JHVH szavára, Izrael fiai, mert perbe száll JHVH az ország lakóival. 2Nincsen az országban hűség és szeretet, s JHVH-t sem ismerik többé. Mindenütt csak átok és hazugság, gyilkosság és lopás, házasságtörés és erőszak, szüntelen vérontás.3Ezért öltözött gyászba az ország, elcsüggedt minden lakója; a mező vadjai, az ég madarai, a tenger halai is mind elpusztulnak. … 17Efraim bálványokkal szövetkezett: hagyjátok magára őt! 18Részegek társaságában pihen. Egyre csak paráználkodnak, dicsőségüket szégyenre cserélik.

Hóseás 7:13 13 Jaj nekik, mert messze eltévelyedtek tőlem! Pusztuljanak, amiért fellázadtak ellenem!

Ézsaiás 48:17-18 17 Ezt mondja JHVH, a te Megváltód, Izrael Szentje: Én, JHVH, a te Istened tanítalak arra, ami jámborrá tesz, ami arra az útra vezet, amelyen járnod kell. 18 Bárcsak ügyeltél volna törvényemre, akkor boldogságod hasonlítana a folyóhoz, és igazságosságod a tenger hullámához.

Az angolszász hegemónia a végóráit éli, és a mesterségesen fenntartott támpontnak, a dollárnak a  bedöntésével elkövetkezik a teljes vég és megindulnak a csapások: éhinség, járványok, faji villongások, polgárháború, amikkel pedig kezdetét veszi az izraelita népelemek tömeges kivándorlása – s ezzel a szórványosulásuk –  is a biztonságosabb helyekre. A világ gazdasági monetáris és katonai nagyhatalmi pozícióját a rivális, időközben felébredt „Fenevad” fogja átvenni, a zseniálisan fellépő Antikrisztus vezetése alatt. A fenevadnak, vagy az „észak királyának” birodalmi centruma Közép-Európában lesz, Németországgal, vagyis az egykori Asszíriával az élen. Izraelt a megrendítő büntető csapások sora és siralmas állapotuk  hirtelen rádöbbennti arra, hogy, társadalmaik nagyon beteg állapotban vannak, közel a teljes összeomláshoz. Júda elvesztve korábbi nagyhatalmi támogatóit kénytelen lesz ugyancsak Asszíria felé udvarolni: „Látta ugyan Efraim a maga betegségét, Júda is a maga sebét, … (Hós. 5:13, vö. Hós. 6:6). Azonban sem Izrael, sem Júda nem lesz képes arra, hogy olyan döntéseket hozzonak, amelyek megállíthatnák a folyamatokat, hiszen azokat Isten okozza (vö. Ezék. 6). Ebben a kétségbeesett állapotban, ahelyett, hogy visszatérnének Istenükhöz, inkább fordulnak majd halálos ellenségükhöz, a Járébként megnevezett, asszír királyhoz: „Efraim Asszíriához folyamodott és küldött Járéb királyhoz” (Hós. 5:13). Teszik ezt abban a hiú reményben, hogy „az asszír” szövetsége által megmenekülnek majd annak csapásaitól.

Járéb neve mindössze két helyen fordul elő, a Hóseás 5:13 és 10:6 versekben. Maga a név nem az asszír király neve – ilyen néven egyetlen asszír királyt sem ismerünk a történelemből -, mint inkább egy rá jellemző titulus. A katolikus fordítás pl. nem adja vissza a nevet, hanem „a nagykirály”-ként fordítást használja. A nyelvszakértők szerint a Járéb név a héber ריב (rib), igegyökből származik és jelentései „harcos”, „törekvő”, illetve „versengő”. Az egy vitás kérdés, hogy a Járéb titulus az eredeti ókori vonatkozásában melyik Izraelt megtámadó asszír királyt kívánta jelölni; Salmanassárt, II. Szárgónt, vagy Tiglát-Pileszert, de valójában ez nem is lényeges, hiszen ő csupán típusa volt a végidőkben feltűnő Járébnek. Ami azonban már lényeges, az az, hogy amikor ezek a próféciák a kor végén be fognak teljesedni „az asszír” , a „harcos király”, s leginkább „a versengő király” megnevezés pontosan illik az Antikrisztusra és ezen utolsó időkre szóló próféciában valójában őt is szándékozza  jelölni! A hanyatló Izrael Asszíriával való kétségbeesett politikai próbálkozásai mind hiábavalók lesznek: „[Járeb] nem tud titeket meggyógyítani, és nem veszi le rólatok a sebet,”  hisz, valójában nincs is szándékában segíteni, ehelyett; „az asszír, akire támaszkodni próbálnak az veri meg őket.” (vö. Ézs. 10:20, lásd még az Asszíria – Isten haragjának eszköze című írást). A Dániel 8:25, 9:27-ből tudjuk, hogy az Antikrisztus hamis szövetségre lép sokakkal, s ennek része lesz ez az Izraellel valamint Júdával megkötött békeszerződés is, amit meg fog szegni és támadást intéz majd a tönkrement és legyengült izraelita nemzetek ellen, aminek folytán:

Hóseás 9:3 Nem lakhatnak többé JHVH földjén, Efraim Egyiptomba fog visszatérni [nemzeti fogságba], Asszíriában esznek majd tisztátalan étket.

Hóseás 11:-5-6 5 [Efraim/Izrael] Visszatér Egyiptom földjére [nemzeti fogságba], Asszíria [héb. ’aš·šūr „az asszír” az antikrisztus] lesz a királya, mert nem akarnak megtérni. 6Kard járja be városait, megöli gyermekeit és elpusztítja erődeit.

Ezékiel 23:7 [Szamária/Izrael] Paráználkodott ezekkel a válogatottakkal, az asszírok fiaival, ezek iránt gyulladt szerelemre, és megfertőzte magát a bálványaikkal. 8 Nem hagyott fel az Egyiptomban elkezdett paráznasággal sem; már ifjúságában együtt háltak vele, simogatták szűzi keblét, és paráználkodást folytattak vele. 9 Ezért kedveseinek – az asszírok fiainak – adtam, akik iránt szerelemre gyulladt. 10 Ezek fölfedték mezítelenségét, elvitték fiait és lányait, őt magát meg karddal pusztították el. Így lett hírhedt az asszonyok között, mert végrehajtották rajta az ítéletet.

 Dániel 8:25 … [ az antikrisztus] szerencsés lesz az álnokság az ő kezében, és szívében felfuvalkodik és hirtelen elveszt sokakat;

„Az asszír”, Isten haragjának eszközeként (Ézs. 10:5) okozza Jákob nyomorúságát (Jer. 30:7), amikoris Izrael nagy része (több, mint kétharmaduk) elpusztul az összeomlást követő heves csapásokban és a fenevad katonai támadásai által (Ez. 5:1-17). A további egyharmad pedig „mint egy eldobott cserép” újra szét lesz szórva szerte a világban, tovább lesznek tizedelve és e rettenetes viszontagságok közepette a maradékuk végre tiszta szívből fog Istenhez fordulni:

Hóseás 5:15 Elmegyek, visszatérek helyemre, mígnem megismerik, hogy vétkeztek, és keresni fogják az én orczámat. Nyomorúságukban keresnek majd engem!

Ézsaiás 10:21 21 A maradék megtér! Jákob maradéka az erős Istenhez.

Isten éppen a megtérésük céljából hozza el Izraelre a nagy nyomorúságot és adja őket a kegyetlen asszírok kezébe, ám ennek betöltése után maga az asszír is elnyeri méltó büntetését:

Ézsaiás 10:24-25 24 Ezt mondja a Seregek Ura: „Ne félj Asszíriától, népem, Sion lakója! Vesszővel ver ugyan, és fölemeli botját ellened, 25 de már csak egy kis idő: akkor lecsillapszik haragom, és dühöm elsöpri őket.”

Ézsaiás 14:25 Összetöröm Asszíriát országomban, és eltaposom a hegyeimen, hogy lekerüljön róluk igája, és terhe eltűnjön vállukról.

Ézsaiás 31:8 Asszíria meg elesik: de nem férfi kardjától. Egy kard semmisíti meg, amely nem emberé.

Csak a tisztánlátás kedvéért, Júdára és a zsidó államra ugyanez a sors, ez az „aratás vár”, hogy nyomorúságukban végre igazán Istent keressék (Hós. 6:11). Ekkor, és csakis ekkor veszi kezdetét Izrael helyreállítása, ami nem csupán a fizikai nemzet helyreállítását, de Izrael szellemiségének a teljes megváltoztatását is jelenti:

Ézsaiás 59:20-21 20 És eljő Sionnak a megváltó, és azoknak, a kik Jákobban megtérnek hamisságokból, szól JHVH. 21 És én ő velük ily szövetséget szerzek, szól JHVH: szellemen, mely rajtad nyugszik, és beszédeim, a melyeket szádba adtam, el nem távoznak szádból, és magodnak szájából, és magod magvának szájából, így szól JHVH, mostantól mind örökké!

A fizikai szövetség megszűnésével (Izrael esetében i.e. 722, Júda esetében i.sz. 70), Isten semmilyen ígéretet nem tett Izrael fizikai helyreállítására a szellemi megtérésük (az Új szövetség felvétele) nélkül! Izrael születésjogi áldásaival sem jött el a helyreállítás, azzal csupán bizonyos Ábrahámnak adott ígéretek teljesedtek be. Nem jött el, s nem kezdődött meg azzal sem, hogy a zsidók egy része álságos módon visszatelepedett a Szentföldre. A Szentírás szerint az izraeliták csakis a nagy nyomorúság és nemzeti fogság utáni megtérésük által lesznek helyreállítva, s csak akkor térnek vissza földjükre jogosan. Miután Isten kiárasztja rájuk a szellemét, s vele újra egy házzá teszi, vagyis egyesíti Izraelt és Júdát! (Ezék. 37:14-28)  Így azok, akik a cionizmusba látják a helyreállítás reményét, és a fizikait a szellemi elé teszik, azokra nagy meglepetés vár, hiszen a valós helyreállítást megelőzi a nagy nyomorúság és előfeltétele lesz a tiszta szívből való nemzeti megtérés. Csak ekkor veszi vissza magához Isten Izrael korábban megtagadott fiait, akiket oly nagyon szeret:

Hóseás 2:15-25 15 Keresi majd szeretőit, de nem leli őket, hiába kutatja, nem találja meg soha. Akkor így szól: „Elmegyek, visszatérek előző férjemhez, mert jobb volt nékem régen, mint most.” 16 Ezért majd magamhoz édesgetem, kiviszem a pusztába, s a szívére beszélek. 17 Visszaadom neki szőlőskertjeit, Ákor völgyét, mint reménye csillagát, hogy úgy válaszoljon, mint ifjúsága napjaiban, mint akkor, amikor feljött Egyiptom földjéről. 18 Azon a napon – mondja JHVH – így szólít majd engem: „Férjem!” És nem mondja nekem: „Baálom!” 19 Nem hagyom, hogy a Baálok nevét ajkára vegye, ne is emlékezzék többé a nevükre. 20 Azon a napon a kedvéért szövetséget kötök a mező vadjával, a magasban szárnyaló és a földön csúszó állatokkal; eltüntetem az országból az íjat, a kardot, a háborút, és zavartalan nyugalmat biztosítok nekik. 21Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek igazsággal, törvénnyel, jósággal és szeretettel. 22 Eljegyezlek hűséggel, hogy megismerd JHVH-t. … 25Elültetem az országban, „Nincs irgalom”-nak meg irgalmazok, „Nem népem”-nek meg így szólok: „Népem vagy!” Ő meg azt mondja majd: „Én Istenem!”

Hóseás 11:8-11 8 Hogyan vethetnélek el, Efraim, hogyan hagyhatnálak el, Izrael [tíz törzs]? Elvethetlek-e, mint Admát, olyanná tehetlek-e, mint Cebojimot? Szívem elváltozott, egész bensőm remeg.9Nem hagyom, hogy fellobbanjon haragom: Efraimot nem pusztítom el többé, mert Isten vagyok, nem ember; a körödben élő Szent, és nem szeretem a pusztítást. … 10 JHVH-t fogják követni, aki úgy fog majd ordítani, mint az oroszlán; igen, ordítani fog, és fiai elősietnek nyugatról. 11 Mint a madár, elősietnek Egyiptomból, mint a galamb, Asszíria földjéről, és visszatelepítem őket házaikba – mondja az Úr.

Hóseás 2:1-3 1… Ahelyett, hogy „Nem népem” volna a nevük, az élő Isten fiainak nevezik majd őket. 2 Júda fiai és Izrael fiai egybegyűlnek, egy fejedelmet választanak, s nem férnek el többé a földjükön, mert nagy nap lesz Jiszreel napja. 3Mondjátok testvéreteknek: „Én népem!” és nővéreteknek: „Irgalomra leltél!”

Júdának a már valóban megtért maradéka harcolni fog Jeruzsálemért a végidők utolsó fázisában – de ekkor már a Messiás irányítása alatt és az ő természetfeletti támogatásával (Zak. 14:14).  Erre az időszakra vonatkozik Mikeás alábbi próféciája is:

Mikeás. 5-5- 5 És ő [a Messiás] a mi békességünk. Ha az Assirus eljő a mi földünkre [amikor „az asszír” Antikrisztus megtámadja a szent földet] és megtapodja palotáinkat: állatunk ellene hét pásztort és nyolc fejedelmi férfiút. 6És megrontják Asszíria földjét fegyverrel Nimród földjét is az ő kapuiban; és megszabadít az Assrustól, ha a mi földünkre eljő és a mi határunkba lép. 7És a Jákóbnak maradéka olyan lesz a sok nép között, mint JHVH-tól való harmat, mint a zápor a fűnek, mely nem emberben reménykedik, és nem bízik embernek fiaiban. 8És a Jákob maradéka a pogányok között, a sok nép között olyan lesz, mint az oroszlán az erdei vadak között; mint az oroszlán-kölyök a juhoknak nyája között, mely ha betör, tipor és tép, és nincs, a ki tőle megszabadítson. 9Erőt vészen a te kezed szorongatóidon, és minden ellenségeid kivágattatnak.

Ézsaiás 11:10-12 10És lesz ama napon, hogy Isai gyökeréhez, a ki a népek zászlója lészen, eljönnek a pogányok, és az ő nyugodalma dicsőség lesz. 11És lesz ama napon: JHVH másodszor nyújtja ki kezét, hogy népe maradékát megvegye, a mely megmaradt Asszíriától, Egyiptomtól, Pathrosztól, Szerecsenországtól, Elámtól, Sinártól, Hamáthtól és a tenger szigeteitől. 12 És zászlót emel a pogányok előtt, és összegyűjti Izráel elszéledt fiait, és Júdának szétszórt leányait egybegyűjti a földnek négy szárnyairól. 13Megszünik Efraimnak irigysége, és Júdából a gyűlölködők kivágattatnak; Efraim nem irigykedik Júdára, és Júda sem támad többé Efraimra.

Nem mellékesen, ez a két idézet két olyan fejezetből származik, amelyek egyébként egészében messiási próféciák, s amelyek történetesen éppen „az asszír” Antikrisztus uralma alóli felszabadítás kontextusában hangzanak el! Mikeás és Ézsaiás itt rámutatnak arra, hogy „az asszír” [Antikrisztus] elbukása után Jákob maradéka Istenhez visszatérve és a jó olajfába visszaoltva már nem bízik emberben többé. A nép egy második Exodus alkalmával kerül vissza hazájukba az asszír fogságból és a szórványból. Mikeás hozzáteszi, hogy a helyreállított izraeliták részt vesznek a népek büntetésében [JHVH haragjának napján, amikor Isten leszámol a lázadó nemzetekkel]:

Mikeás. 5:6-7 6 Jákob maradéka [a megtért izraeliták] olyan lesz majd a sok nép között, mint a harmat, amely JHVH-tól jön, mint az esőcsepp a zöldellő mezőn: nem emberben bízik, és nem szorul az ember fiára. 7 Akkor Jákob [már helyreállított] maradéka olyan lesz majd a sok nép között, mint az oroszlán az erdő vadjai között, mint az oroszlánkölyök a juhnyájban: amerre jár, gázol és zsákmányol, és senki nem ragadja el tőle a zsákmányt.

A végidők háborúinak befejeződésével Izrael Krisztus közvetlen uralma alatt fog állni ezer éven át példázva az isteni életvitelt és annak áldásait.

Hóseás14:6-9 6 Izraelhez olyan leszek, mint a harmat; virul majd, mint a liliom, gyökeret ereszt, mint a nyárfa. 7 Hajtásai messze ágaznak, pompás lesz, mint az olajfa, s illatos, mint a Libanon. 8 Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak, búzát termelnek, és gondozzák a szőlőt, amelynek olyan híre lesz, mint a helboni bornak. 9Mi köze Efraimnak ezentúl a bálványokhoz? Én hallgatom meg, én viselek rá gondot. Olyan leszek, mint a zöldellő ciprus; tőlem származik gyümölcsöd.

Zárásként még annyit, hogy az Ézsaiás 10:20 versére alapozva egy dolog teljesen biztosra mondható: bármennyire is hihetetlen, de a világgazdasági és geopolitikai körülmények úgy fognak alakulni, hogy Izrael házának [és vele Júdának is] a szorult helyzetükben abba a személybe/hatalomba [„az asszír”-ba/Asszíriába] kell a túlélésük reményét fektetni, aki/amely majd ellenük fordul és megveri őket. „A szükség nagy úr”, szól a közmondás és a reménytelen helyzetben gyakori a kétségbeesett, meggondolatlan reakció. Izrael pontosan ezt a halálos hibát követi majd el. A jó hír az, hogy ez lesz az utolsó hibája, és az abból következő lecke fogja okozni azt, hogy visszatérjen Istenéhez és ne pártoljon el Tőle soha többé!

ÁMEN!