Rád szomjazom

Áldottak azok, akiket üldöznek, mert övék a mennyek királysága.

Én az edény vagyok. A korty Istené. És Isten az, aki szomjas.

Minden porcikádat ismerem, mindent tudok rólad. Fejed hajszálait is számon tartom. Semmi nincs az életedben, ami ne lenne fontos nekem! Követtelek az évek során, és mindig szerettelek – még akkor is, amikor elkóboroltál.

Tudok minden egyes problémádról. Ismerem szükségedet és gondjaidat. És igen, ismerem minden bűnödet is. De elmondom újra, hogy szeretlek – nem amiatt amit tettél vagy nem tettél, önmagadért szeretlek; azért a szépségért és méltóságért, amellyel Atyám megajándékozott, amikor saját képmására alkotott meg téged.

Olyan méltóság ez, amelyről sokszor megfeledkeztél, olyan szépség, amelyet a bűneid elhomályosítottak. De úgy szeretlek, ahogy vagy, és véremet ontottam azért, hogy újra megnyerjelek. Ha hittel kérsz engem, akkor kegyelmem meg fog érinteni mindent, aminek meg kell változnia az életedben. Megadom neked az erőt, hogy megszabadulj a bűntől és annak romboló erejétől.

Tudom mi van a szívedben; ismerem magányosságodat és minden fájdalmadat – az elutasításokat, az ítélkezéseket és megaláztatásokat. Mindezt elhordoztam már előtted. És érted hordoztam el, hogy te osztozhass erőmben és győzelmemben. Különösen tisztában vagyok a szeretet iránti igényeddel – mennyire szomjazol arra, hogy szeressenek és megbecsüljenek. De milyen sokszor hiába szomjaztál, önző módon kerested ezt a szeretetet és múló gyönyörökkel törekedtél betölteni a szívedben tátongó űrt – aztán még több fájdalom ért. Szeretetre szomjazol? “Jöjjetek énhozzám mindnyájan akik szomjúhoztok”. Én megelégítelek és betöltelek. Megbecsülésre szomjazol? Én többre tartalak, mintsem el tudnád képzelni: még a kereszthalált is vállaltam érted.

Én rád szomjazom. Igen, egyedül így lehet jellemezni irántad való szeretetemet; rád szomjazom. Szomjazom arra, hogy szeresselek és te is szeress. Mennyire drága vagy nekem! Rád szomjazom. Jöjj hozzám, én betöltöm a szívedet, és meggyógyítom sebeidet.

Ha úgy érzed, hogy nem vagy fontos a világ szemében, az egyáltalán nem számít! Számomra nincs senki, aki fontosabb lenne nálad az egész világmindenségben! Rád szomjazom. Nyílj meg előttem, jöjj hozzám, szomjazz rám, add nekem az életedet – és én be fogom bizonyítani neked, hogy mennyire fontos vagy a szívemnek.

Nem számít milyen messze kóborolsz; nem számít milyen gyakran feledkezel meg rólam; nem számít hány keresztet hordozol ebben az életben – szeretném, ha egy dolgot sosem felejtenél el, egy dolgot, ami sosem változik: szomjazom rád, úgy, ahogy vagy. Nem kell megváltoznod ahhoz, hogy higgy a szeretetemben, mert éppen a szeretetembe vetett hit fog megváltoztatni téged. Te megfeledkezel rólam, én mégis a nap minden pillanatában téged kereslek – ott állok a szíved ajtajában és zörgetek.

Nehezedre esik elhinni? Akkor nézz a keresztre, nézd meg a szívemet, amelyet érted döftek át. Hát nem értetted még meg a keresztemet? Akkor hallgasd meg újra mit mondtam ott – mert azok a szavak világosan kijelentik, hogy miért viseltem el mindazt érted: “Szomjúhozom” – igen, rád szomjazom, ahogyan mondta rólam a zsoltár verse: “Vártam részvétre, de hiába” (Zsolt. 69:21)

Egész életedben a szeretetedre vártam – soha nem szűntem meg törekedni arra, hogy szeresselek és elnyerjem a szeretetedet. Sok minden mással próbálkoztál boldogságkeresésedben, most miért ne próbálnád meg, hogy megnyisd szívedet előttem, jobban, mint eddig bármikor?

Amikor megnyitod szíved ajtaját, amikor elég közel jössz, hallani fogod, ahogy újra meg újra azt mondom, nem pusztán emberi szavakkal, hanem szellemben: “Akármit tettél is, szeretlek, önmagadért!” Jöjj hozzám nyomorúságoddal, bűneiddel, bajaiddal és szükségeddel és minden szeretet iránti vágyakozásoddal. Ott állok szíved ajtajánál és zörgetek.

Nyisd ki nekem, mert rád szomjazom.

Bódis Sándor

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük