Ezzel az írással elindítunk egy sorozatot, amely a törvény és a kegyelem kapcsolatának témájával foglalkozik. A bevezetés bemutatja a bibliai álláspontot, miszerint az üdvösség az Istentől ered. Ezután a törvény és a kegyelem általi üdvösség viszonyát vizsgáljuk meg, a bibliai szövegek alapján. Végezetül a törvény iránti maradandó elkötelezettséget elemezzük.

forrás: www.churchofgod.hu

A honlapon található kiadványok szabadon másolhatóak és terjeszthetőek, amennyiben a teljes szöveg, változtatások vagy törlés nélkül kerül másolásra illetve terjesztésre. A forrás nevét, címét fel kell tüntetni.
Ár nem számítható fel érte.

A TÖRVÉNY ÉS A KEGYELEM ÁLTALI ÜDVÖSSÉG KAPCSOLATA

Mára nagyon elterjedtté vált a keresztény világban az a feltételezés, hogy a kegyelem eltörölte a törvény megtartásának szükségességét. Ez egy régi elmélet, de különösen a protestáns vallás kialakulásával terjedt el szélesebb körökben, így oda vezethető vissza a mai modern anti-nomianizmus eredete. De ez a folyamat végbement már a korai egyházban is egyszer. Az egész elmélet kialakulása egy sor hamis feltételezésen, és a bibliai szövegek elferdítésén alapul. Az Isten Gyülekezeteiben általában véve elvetették ezt a téves és hibás tanítást, ez többnyire a trinitarista elméletben hívőket érinti, akik ugyanazokat az elméleti torzításokat és hamis értelmezéseket használják ebben a témakörben is, mint amelyeket maguknak a trinitarista tanoknak a kialakításához is felhasználtak. Ezek a hibák a Szentírás különböző részeinek kiragadásából, és az egyénileg kiemelt szövegrészek helytelen magyarázatából erednek. Ezek a magyarázatok viszont hamisnak bizonyulnak, amikor a teljes Szentírás egészének vetületében nézzük az adott témát, és az összes témába illő írásrészt egymáshoz viszonyítjuk.

Mindennek a kiindulópontja az, hogy üdvösségünk az Istentől ered. Ő a menedékünk, és a forrása annak a folyamatnak, amit elindított értünk Jézus Krisztuson, egyszülött Fián keresztül.

Az Isten a mi kősziklánk, az erősségünk és a szabadítónk, akiben menedékünk van.

Zsoltárok 18:1-3 1 Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és Saul kezéből. 2 És monda: Szeretlek Uram, én erősségem! 3 Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.

Őbenne bízunk és nem félünk, mert aki az Istenben bízik, abban nincs félelem.

Ésaiás 12:2 Ímé, az Isten az én szabadítóm! bízom és nem félek; mert erősségem és énekem az Úr, az Úr, és lőn nékem szabadítóm!

Az üdvösség ismertetése Krisztus és a próféták hatáskörébe tartozott. (Luk 1:77). János küldetése megelőzte Krisztusét.

Lukács 1:77 És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.

Az üdvösség ismertetésének feladata kiterjedt az egyházra, illetve a hívőkre is, mivel a szentek az Isten titkainak őrzői és kezelői.

1Korintus 4:1 Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait.

Az üdvösség a zsidók közül jött el,

János 4:22 Ti azt imádjátok, a mit nem ismertek; mi azt imádjuk, amit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt.

de Krisztusban kiterjed mindazokra, akik Istent szellemben és igazságban imádják.

János 4:23-24 23 De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul. 24 Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják

Egyedül csak Krisztus nevében van számunkra üdvösség, nem adatott más név az ég alatt, amely által megmenekülhetünk.

Ap.Csel. 4:12 És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.

Az emberiség megváltásának tervét az evangélium által ismerjük meg, ami Isten hatalma minden hívő üdvösségére, először a zsidóknak, aztán a pogányoknak. Az evangéliumban tárul fel az Isten igazsága, ami megnyilvánul bennünk hitből-hitbe, mert az igazak hitből élnek.

Róma 1:14-1714 Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok. 15 Azért a mi rajtam áll, kész vagyok néktek is, a kik Rómában vagytok, az evangyéliomot hirdetni. 16 Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek idvességére, zsidónak először meg görögnek. 17 Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.

Isten nem haragra rendelte el az emberiséget, hanem arra, hogy üdvösséget szerezzünk Jézus Krisztus által.

1Tesszaloniki 5:9 Mert nem haragra rendelt minket az Isten, hanem arra, hogy üdvösséget szerezzünk a mi Urunk Jézus Krisztus által,

Az Isten szerinti szomorúság olyan megtérést okoz, ami az üdvösséghez vezet.

2Korintus 7:10 Mert az Isten szerint való szomorúság üdvösségre való megbánhatatlan megtérést szerez; a világ szerint való szomorúság pedig halált szerez

Az evangélium az igazság beszéde, és így az üdvösség evangéliuma, amely a választottak megpecsételését eredményezi, a Szent Szellem által.

Efézus 1:13 A kiben ti is, minekutána hallottátok az igazságnak beszédét, idvességetek evangyéliomát, a melyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével,

Az üdvösség a Szentírásokon keresztül ismerhető meg, amelyek bölcsekké tesznek bennünket azzal kapcsolatban. Az egész Szentírás az Istentől ihletett írás, és az képes a megtérőt tanítani és feddni a Jézus Krisztusban való hit általi üdvösségre.

2Timóteus 3:15-17 15 És hogy gyermekségedtől fogva tudod a szent írásokat, melyek téged bölcscsé tehetnek az idvességre a Krisztus Jézusban való hit által. 16 A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, 17 Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.

Ámbár Fiú, a szenvedések által tanulta meg az engedelmességet. És tökéletességre jutva az örök üdvösség szerzője lett azok számára, akik engedelmeskednek neki.

Zsidók 5:8-9 8 Ámbár Fiú, megtanulta azokból, a miket szenvedett, az engedelmességet; 9 És tökéletességre jutván, örök idvesség szerzője lett mindazokra nézve, a kik neki engedelmeskednek.

Krisztus egyszer lett feláldozva sokak bűneinek eltörléséért, és másodszor bűn nélkül jelenik meg, hogy megmentse azokat, akik Őt várják.

Zsidók 9:28 Azonképen Krisztus is egyszer megáldoztatván sokak bűneinek eltörlése végett, másodszor bűn nélkül jelen meg azoknak, a kik őt várják idvességökre.

Az üdvösség mindannyiunk számára elérhető a hitben, amely egyszer és mindenkorra megadatott a szenteknek.

Júdás 1:3 Szeretteim, mivelhogy minden igyekezettel azon vagyok, hogy írjak néktek a közös üdvösség felől, kénytelen voltam, hogy intőleg írjak néktek, hogy tusakodjatok a hitért, a mely egyszer a szenteknek adatott.

Ezért nincs már több kinyilatkoztatás az után, amelyet Isten megadott Jézus Krisztus által Jánosnak a Jelenésekben. Minden, ami szükséges az emberiség üdvösségéhez, az megtalálható a Bibliában. Istené az üdvösség, az erő és a hatalom, és Ő megmutatta azt Jézus Krisztuson keresztül az Ő szolgáinak, amely megváltoztathatatlan.

Jelenések 22:18-19 18 Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, a ki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: Hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra; 19És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, a mik e könyvben megírattak.

A választottak végső elpecsételése a Szent Szellemen keresztül történik, amelynek vezetése az Isten törvényén alapul, és amelynek a külső, testi megnyilvánulása megkezdődött már a bibliai Ószövetség törvényében.

Krisztus adta át a törvényt Mózesnek a Sínainál, mint a Szövetség Angyala vagy a Jelenlét Angyala, aki a JHVH Angyala volt. Ez a lény megtestesülésekor ezt mondta:

Máté 5:18-1918 Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik. 19 Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen.

Így Krisztus egyáltalán nem vetette el a törvényt. Ő maga tökéletesen megtartotta, és az embereknek is megparancsolta annak betartását. A törvény és a próféták Keresztelő Jánosig voltak, de az időtől kezdve az Isten országa hirdettetik, és abba mindenki erőszakkal tör (nyomul) be. De:

Lukács 16:17 Könnyebb pedig a mennynek és a földnek elmúlni, hogynem a törvényből egy pontocskának elesni.

A törvény Mózesen keresztül lett megadva, de azt senki nem volt képes betartani.

János 7:19 Nem Mózes adta-é néktek a törvényt? és senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni?

Azért akarták Krisztust megölni, mert a testi gondolkodásmód küzd Isten Szelleme ellen, nem engedelmeskedik az Isten törvényének, és valójában nem is képes arra, hogy engedelmeskedjen annak (Róm.8:7). Ezért van az, hogy a test szerint gondolkodó emberek meg akarják ölni azokat, akik tartják a törvényt, ugyanis az ő engedelmességük által vannak kárhoztatva.

Azok, akik a törvény nélkül vétkeznek, a törvény nélkül vesznek el. Akik pedig a törvény alatt vétkeznek, azok a törvény által vesznek el,

Róma 2:12 Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, a törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg,

mert a bűn a Biblia meghatározása szerint törvénytelenség, illetve törvényszegés (1Ján. 3:4). A bűn jutalma a halál, akár a törvény rendelkezése alatt történt, akár azon kívül. Az teljesen mellékes, hogy valamilyen emberi rendelkezés esetleg elveti vagy megváltoztatja a törvényeket. Akik bűnt követnek el, azok mind elpusztulnak, hacsak nem térnek meg a Krisztus általi üdvösségben levő megújult élethez. Azután pedig Isten vezetése alatt állnak, s tartják a törvényt (megfelelnek a törvénynek).

A körülmetélés a szívünkben történik, és a törvény betartása a megtérés mércéje. Aki a törvényt betartja, annak a szíve körülmetélt, míg aki testileg körülmetélt, de a törvényt nem tartja, az olyan, mint a hitetlen pogányok. Az igazi izraeliták azok, akik bensőleg izraeliták, a törvényt a szívükből tartva. Akik pedig magukat izraelitáknak mondják, de nem azok, azok megszégyenülnek (Jel.3:9), és a szentek előtt le fognak borulni. (Ezt a leborulást egy bizonyos fajta imádatnak is lehet fordítani, amely Krisztusnak és a választottaknak az Isten kiutalása által jár).

Jelenések 3:9 Ímé én adok a Sátán zsinagógájából, azok közül, a kik zsidóknak mondják magukat és nem azok, hanem hazudnak; ímé azt mívelem, hogy azok eljőjjenek és leboruljanak a te lábaid előtt, és megtudják, hogy én szerettelek téged.

Az a protestáns nézet, hogy a kegyelem elveti a törvényt, a Róm 7:4-ben írt meghaltatok a törvénynek megjegyzés téves értelmezéséből alakult ki. Ebből fejlődött ki az anti-nomian (törvény-ellenes) nézetet valló tanítás, és ezt párosítják az eleve elrendelés tanításának a félreértésével.

Róma 7:4 Azért atyámfiai, ti is meghaltatok a törvénynek a Krisztus teste által, hogy legyetek máséi, azéi, a ki a halálból feltámasztatott, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.

Viszont ez a szövegrész nem törli el a törvényt, hanem kihangsúlyozza a Szent Szellem szerepét és erejét, amely vezeti az egyént az Isten természetében való növekedésben. Így tehát a szellemi növekedés magától az Istentől ered az általa adott Szellemen keresztül. A fenti szövegrész valójában csak megkülönbözteti azt az emberi erőfeszítésből eredő Istenimádatot, amely a maga akarata szerint kívánja értelmezni és irányítani annak a törvénynek a megtartását, amely szent, igazságos és jó. A törvény szellemi, így nem egy testi vagy fizikai fogalom. A test szerint élők pedig úgy kezelik azt, mint egy fizikai dolgot. Ennek a testi gondolkodású hozzáállásnak vagy szellemiségnek haltunk meg, mert mi már nem a test szerint élünk, ha Isten Szelleme vezet bennünket. A Szentírás határozottan rámutat arra, hogy a Millennium ideje alatt Krisztus visszaállítja az egész törvényt, és a Szentírás meg nem bontható. Hogyan lehetne a valóságban az örök szellemi törvény most eltörölve? Viszont a törvény nem ad életet, azt a Krisztuson keresztül jövő Szent Szellem adja.

Róma 7:5-7 5 Mert mikor a testben voltunk, a bűnök indulatai a törvény által dolgoztak a mi tagjainkban, hogy gyümölcsözzenek a halálnak; 6 Most pedig megszabadultunk a törvénytől, minekutána meghaltunk arra nézve, a mely által lekötve tartattunk; hogy szolgáljunk a léleknek újságában és nem a betű óságában. 7 Mit mondunk tehát? A törvény bűn-é? Távol legyen: sőt inkább a bűnt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad.

A Szent Szellem ereje nélkül a test kívánságait felindítja a jó és rossz ismerete, amelyet a törvény magában foglal. Az Isten természete nélkül lehetetlen az Ő törvényét annak szent igazságosságában megtartani. Így vagyunk a törvénytől Jézus Krisztushoz irányítva, Aki által azt beteljesíthetjük. Tehát ez nem azt jelenti, hogy minden cselekedet megengedett, vagy a törvény igazságossága alól feltételek nélkül fel vagyunk mentve. A Biblia szerint: ha szeretjük Istent, akkor megtartjuk az Ő parancsolatait.

János 14:15 Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.

Semmi ellentmondás nincs ezekben az írásrészekben. A parancsolatok az Atyától erednek, és azokat Krisztus is megtartotta.

János 15:10 Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; a miképen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.

Mi lett tehát a keresztfára szegezve?

Kolossze 2:13-15 13 És titeket, kik holtak valátok a bűnökben és a ti testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt Ő vele, megbocsátván minden bűnötöket. 14 Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, a mely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára; 15 Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban.

Kolossze 2:14-et a Marshall Interlinear alapján így fordíthatjuk:

Exaleipsas to kathi emon cheirographon tois dogmasin ho en

Eltörölni az ellenünk [szóló] kézírás szabályzatait amely

upenantion emin, kai auto erkeen ek tou mesou, proselosas auto to stauro

ellenünk volt és elvette az útból szegezve [azt az] oszlophoz.

Tehát az adósságlevél (cheriographon) lett az oszlopra szegezve, vagyis a törvény szabályzataiban álló rendelet miatt adandó adósságunk (ami a halál). Amik el lettek törölve, azok a rituális tisztaságra és bűnáldozatokra vonatkozó rendeletek, amelyek valóban el lettek véve az útból egyszer és mindenkorra, Krisztus áldozata által. A Kolosszebelieknek ezt és más hibáit egy későbbi, külön írásban részletesen bemutatjuk majd. JHVH ünnepei és a szombatok viszont nem voltak a szertartási rendeleteknek a részei. Ezek tehát továbbra is fennállnak, mert csakis a szertartási vagy ceremóniális törvények lettek elvetve. Krisztus az áldozatával egyszer és mindenkorra lefegyverezte a fejedelemségeket és hatalmasságokat. A görög szövegben levő archas-ból fordított fejedelemségek, és az ezousias szóból fordított hatalmasságok lettek felfedve Krisztus által, mivel győzedelmeskedett felettük. Vagyis Krisztus felfedte a mennyei hatalmasságokat (főként Sátánt) és azok hiányosságait, mert nem töltötték be úgy a feladataikat, ahogyan azt Krisztus tette. A törvény azonban megmaradt. Mert a törvény az szent, igaz és jó.

Róma 7:12 Azért ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó.

Krisztus maga jelentette ki azt, hogy ha valaki az örök életre szeretne jutni, akkor be kell tartania a parancsolatokat.

Máté 19:17 Ő pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat.

Tehát senki nem örökölheti az örök életet a parancsolatok betartása nélkül. Itt Isten úgy van bemutatva, mint minden jóság forrása és központja. Istentől ered az Ő szava, vagy más szóval a kinyilvánított akarata, amely által megismerhetjük az Ő jóságát. Az egész törvény a két nagy parancsolaton függ (Máté 22:40).

Máté 22:36-4036 Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? 37 Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. 38 Ez az első és nagy parancsolat. 39 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. 40 E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.

A törvény tehát egy bizonyos végcél betöltését szolgálja, amely Krisztusban található meg azért, hogy Istennel kibékülhessünk. A törvény szellemi, és mint ilyen, az Istentől ered, hogy a természetünkké váljon, és így természetünkből tartva kibéküljünk Istennel. Nem maga a törvény az, ami a halált hozta ránk, hanem a bűn, ami a törvény megszegése, és erőként dolgozik bennünk, ellenünk.

Róma 7:13 Tehát a jó nékem halálom lett-é? Távol legyen: sőt inkább a bűn az, hogy megtessék a bűn, mely a jó által nékem halált szerez, hogy felette igen bűnös legyen a bűn a parancsolat által.

Bár a törvény szellemi, ám az emberiség testi, és a bűn alá lett rekesztve vagy adva.

Róma 7:14 Mert tudjuk, hogy a törvény lelki; de én testi vagyok, a bűn alá rekesztve.

Teljesen hamis tehát az a feltételezés, hogy a törvény nem egy szellemi fogalom, és így nem vonatkozik ránk az Újszövetség idejében. Az igazán megtért egyén a belső, szellemi énjében gyönyörködik az Isten törvényében.

Zsoltárok 119:1 Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr (JHVH) törvényében járnak.

Róma 7:22 Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint;

Mert a törvény Krisztushoz vezeti az embereket, és Krisztus a törvény vége.

Róma 10:4 Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára.

A törvény vége a telos gar nomou, vagyis a végcél, a befejezés, az elérendő állapot, ami a célunk. Nem a törvény megszűnését jelenti, hanem azt az állapotot, ahol már nincs rá szükség, mert nem is kívánunk ellene tenni.

Aki a Szellem által van vezetve, az felszabadul a törvény alól.

Galáták 5:18 Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt.

Nem azért, mert a törvény el lett volna törölve, hanem mert a Szellem képessé teszi az egyént arra, hogy belső akaratból, helyes szándékból, és belső természetünkké válva tartsuk azt be.

Zsidók 8:10-13 10 Mert ez az a szövetség, melyet kötök az Izráel házával, ama napok multán, mond az Úr: Adom az én törvényemet az ő elméjökbe, és az ő szívökbe írom azokat, és leszek nekik Istenök és ők lesznek nekem népem. 11 És nem tanítja kiki az ő felebarátját és kiki az ő atyafiát, mondván: Ismerd meg az Urat; mert mindnyájan megismernek engem a kicsinytől nagyig. 12 Mert megkegyelmezek álnokságaiknak, és az ő bűneikről és gonoszságaikról meg nem emlékezem. 13 Mikor újról beszél, óvá tette az elsőt; a mi pedig megavul és megvénhedik, közel van az enyészethez.

Vagyis Isten a törvényt az emberek elméjébe és szívébe írja, akik így a Szent Szellem munkája által élik meg a törvény elvárásait. Tehát a törvény a szívbe írva, és helyes okból betartva a választottak pecsétje vagy jele. A még meg nem tért, vagy igazán nem hívő egyén pedig arról azonosítható, hogy ellenségesen viszonyul az Isten törvényéhez, és próbálja azt elvetni vagy eltörölni.

Az Isten törvénye hitből tartandó, nem pedig munkából, vagyis emberi cselekedetek által a betű szerint.

Róma 9:32 Miért? Azért, mert nem hitből keresték, hanem mintha a törvény cselekedeteiből volna. Mert beleütköztek a beleütközés kövébe,

A parancsolatok iránti engedelmesség szükséges előfeltétel a Szent Szellem megtartásához, amely csak azokban lakozik és marad meg, akik az Isten parancsolatait megtartják.

1János 3:24 És a ki az ő parancsolatait megtartja, az Ő benne marad és Ő is abban; és abból ismerjük meg, hogy bennünk marad, abból a Lélekből, a melyet nékünk adott.

Ap.Csel 5:32 És mi vagyunk néki bizonyságai ezen beszédek felől, és a Szentlélek is, kit Isten adott azoknak, a kik néki engednek.

Tehát lehetetlen kereszténynek lenni és Istent szeretni úgy, hogy közben nem tartjuk meg a törvényt. Ez magától értetődően a szombat megtartását is jelenti, amely a negyedik parancsolat.

Kegyelem Általi Üdvösség

Isten üdvösséget hozó kegyelme megnyilvánult az emberiség számára, és arra tanít bennünket, hogy megtagadjuk a hitetlenséget, a világi kísértéseket, és hogy mérsékelten, igazként és szentül éljünk ebben a világban. Várván a boldog reményt, és a nagy Istennek és a megtartó Jézus Krisztus dicsőségének a megjelenését (Tit. 2:11-13). Krisztus tehát a nagy, megtartó Isten (Tit. 2:10) dicsőségének megjelenése. A kegyelem így Krisztus munkájának az eredménye.

Az Egyházat megőrzi az Isten ereje és hatalma a hiten keresztül az üdvösségre, amely megnyilvánul az utolsó időkben.

1Péter 1:5 A kiket Isten hatalma őriz hit által az idvességre, a mely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen.

A hit célja a szellem üdvössége. A próféták meghirdették ennek eljövetelét a Messiáson keresztül, bár ők maguk nem tudták azt, hogy hogyan és mikor fog ez megtörténni, annak ellenére, hogy megjósolták az ő szenvedését és az azt követő dicsőségét.

1Péter 1:9-109 Elérvén hitetek czélját, a lélek idvességét. 10 A mely idvesség felől tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, a kik az irántatok való kegyelem felől jövendöltek:

A bűn egy ember által jött a világra, és uralkodott Ádámtól Mózesig. A halál ennek a bűnnek az eredménye.

Róma 5:12 Annakokáért, miképen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek;

A bűn létezett, mielőtt a törvény megadatott (ismertté lett) Mózesen keresztül.

Róma 5:13 Mert a törvényig vala bűn a világon; a bűn azonban nem számíttatik be, ha nincsen törvény.

Tehát maga a törvény tételei nem, de a következményei ismertek voltak már Ádám óta, mert a bűn ott nem számíttatik fel, ahol nincsen törvény! Vagyis minden ember meghal a törvényen kívül, és a második feltámadásba kerül amiatt. A pátriárkák és a próféták a törvény alatt nyerték el az első feltámadásba kerülést.

A kegyelem azért olyan hatékony, mert képes megváltani az embert a törvénytől és a bűntől. Ahol a törvény alatt a bűn elhatalmasodott és uralkodott, ott a kegyelem bővölködése igazzá tesz.

Róma 5:15-21 15 De a kegyelmi ajándék nem úgy van, mint a bűneset; mert ha amaz egynek esete miatt sokan haltak meg, az Isten kegyelme és a kegyelemből való ajándék, mely az egy ember Jézus Krisztusé, sokkal inkább elhatott sokakra. 16 És az ajándék sem úgy van, mint egy vétkező által; mert az ítélet egyből lett kárhozottá, az ajándék pedig sok bűnből van igazulásra. 17 Mert ha az egynek bűnesete miatt uralkodott a halál az egy által: sokkal inkább az életben uralkodnak az egy Jézus Krisztus által azok, kik a kegyelemnek és az igazság ajándékának bővölködésében részesültek. 18 Bizonyára azért, miképen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása. 19 Mert miképen egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek: azonképen egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek. 20 A törvény pedig bejött, hogy a bűn megnövekedjék; de a hol megnövekedik a bűn, ott a kegyelem sokkal inkább bővölködik: 21 Hogy miképen uralkodott a bűn a halálra, azonképen a kegyelem is uralkodjék igazság által az örök életre a mi Urunk Jézus Krisztus által.

A törvény azért adatott meg, hogy a bűn elhatalmasodjon, és az Isten szeretete megnyilvánuljon úgy, hogy érthetővé váljanak a cselekedetek szabályozásai mindazok számára, akik keresték Istent. De Izrael nem engedelmeskedett Istennek. Egy ember engedelmessége miatt sokak lesznek igazzá téve kegyelemből, amely igazság által uralkodik az örök életre Jézus Krisztus által (Róm. 5:20-21).

Akik Krisztusban élnek, engedve a Szellem vezetésének, azok számára már nem hoz kárhozatot az esetleges bűn elkövetése, mert nem a bűnnek élnek, mint előtte testi emberük szerint, hanem a Szellemnek, s így az időnkénti emberi elesés már nem kárhoztat, hiszen a Szellem szerint Isten törvényei szerint élnek.

Róma 8:1 Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.

Mivel ők nem a test szerint járnak, a törvény beteljesedett bennük, mert a Szellem szerint élnek.

Róma 8:4 Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint.

A Szellem a saját dolgaira vezeti az elménket.

Róma 8:5-6 5 Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira. 6 Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség.

A test gondolatai, vagyis a testi elme ellensége az Istennek, nem engedelmeskedik Isten törvényének, és magában teljesen képtelen arra, hogy annak engedelmeskedjen.

Róma 8:7 Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.

Tehát az emberi, test szerinti gondolkodás, amely nem tért meg, és nem alakult át a Szellem vezetése alatt, azáltal ismerhető fel vagy azonosítható, hogy ellenségesen viselkedik az Isten törvénye iránt. Maga az elmélet, amely azt vallja, hogy a kegyelem eltörölte a törvényt, az is test szerinti, meg nem tért gondolkodásból ered. A kérdés tehát nem az, hogy kell-e a törvényt tartani, hanem az, hogy hogyan kell azt tartani. Ezért senki meg ne ítéljen evésért vagy ivásért vagy azért, hogy miképp tartjuk a szombatnapot, az újholdakat és az ünnepnapokat (Kol. 2:16-17). Ezek az eljövendő dolgok árnyékai, amelyek lényege Krisztusban áll. Krisztus adta a törvényt az Isten irányítása alatt, és így Ő a törvény közvetítője és célja. Így semmi nincs eltörölve a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. Vagyis addig, amíg nem teljesedik be a Föld helyreállítása a törvény, illetve Isten teljes uralma alá a Millennium ideje alatt, és míg annak végén eljön az új Föld és az új Egek. Ezért fogja Krisztus visszaállítani az Úr ünnepeit, újholdakat és a szombatot (Ézsa. 66:23; Zak. 14:16-19). Ha Isten megköveteli ezeket a Millennium ideje alatt, akkor ezek kötelezőek a választottak számára minden korban.

A keresztényekben ugyanaz a Szellem lakozik, amely feltámasztotta Krisztust a halálból, és életet ad a halandó testünknek.

Róma 8:11 De ha Annak a Lelke lakik bennetek, a ki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, a ki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket + is az ő ti bennetek lakozó Lelke által.

Mindazok, akiket az Isten Szelleme vezet, azok az Isten fiai (Róm. 8:4),

Róma 8:12-14 12 Annakokáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk: 13 Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldökölitek, éltek. 14 Mert a kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.

és ez az Isten kegyelméből ered. A törvény Mózes által adatott, míg a kegyelem és igazság Krisztus által.

János 1:17 Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett.

Mi is ezáltal kiáltjuk: Abbá, Atyám, és leszünk az Isten fiaivá (Róm. 8:15) mint Jézus Krisztus, Aki a mi testvérünk.

Róma 8:15-1615 Mert nem kaptátok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, a ki által kiáltjuk: Abbá, Atyám! 16 Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.

Magától a törvénytől nem jön megigazulás, mert az csak a Krisztusban való hit által lehetséges.

Galaták 2:16 Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem.

És az életet, amelyet élnek, az Isten Fiában való hiten keresztül élik.

Galaták 2:20-2120 Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem. 21 Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát Krisztus ok nélkül halt meg.

A törvényen keresztül meghalunk a törvénynek, hogy utána Istennek élhessünk.

Galaták 2:19 Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek.

De a törvény betartása által nem érvénytelenítjük az Isten kegyelmét, mert nem a törvénytől jön a megigazulásunk (Gal. 2:21). A törvényt azért tartjuk, mert a Szellem vezet bennünket abban, és a törvény az Isten természetéből ered, amelyet magunkra öltöttünk, és amelynek részesei vagyunk (2. Pét. 1:4), mint ahogyan Krisztus is részese annak.

2Péter 1:4 A melyek által igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket; hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek, kikerülvén a romlottságot, a mely a kívánságban van e világon.

Nem a törvény ment meg bennünket, hanem a Jézus Krisztusban levő kegyelem.

ApCsel 15:11 Sőt inkább az Úr Jézus Krisztus kegyelme által hiszszük, hogy megtartatunk, miképen azok is.

A bűnnek nincs uralma többé a választottak fölött, mert ők nem a törvény, hanem a kegyelem alatt élnek, mint Isten szolgái.

Róma 6:14-15 14 Mert a bűn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt. 15 Mit is tehát? Vétkezzünk-é mivelhogy nem vagyunk törvény alatt, hanem kegyelem alatt? Távol legyen.

De ennek ellenére nem követünk el bűnt a törvény megszegésével, mert az Istennek és az Ő igazságosságának a szolgái vagyunk, nem pedig a bűné. A szívünkből engedelmeskedünk annak a tudásnak, amelyet Isten nekünk adott.

Róm 6:17-18 17 De hála az Istennek, hogy jóllehet a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtek a tudomány azon alakjának, a melyre adattatok. 18 Felszabadulván pedig a bűn alól, az igazságnak szolgáivá lettetek.

Mi, akik holtak voltunk a vétkeink miatt, most életre keltünk együtt Krisztussal a kegyelem által.

Efézus 2:5 Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!)

És Krisztussal együtt feltámasztva, és a mennyekben vele együtt ültetve, hogy Isten megmutassa az elkövetkező időkben az Ő kegyelmének és jóságának felmérhetetlen gazdagságát Jézus Krisztusban.

Efézus 2:6-7 6 És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban: 7 Hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban.

Az Isten kegyelméből lettünk megmentve, hiten keresztül. Ez nem az egyéntől ered, vagy nem az ő cselekedeteiből lehetséges, hanem Isten ajándékaként lett adva, hogy senki ne dicsekedhessen.

Efézus 2:8-98 Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; 9 Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.

Vagyis Isten kegyelméből, az Őáltala adott Szellem erejével tartjuk a törvényt.

Elkötelezettség a törvény iránt

A törvény az új Föld és új Egek eljöveteléig nem múlik el, és soha nem lett megváltoztatva, amint ez látható a Mát 5:18 és Luk 16:17-ben. Tehát iránta folyamatos elkötelezettség van. A zsidók nem tartották a törvényt a helyes értelmében, (amire rámutatott Krisztus Ján. 7:19), és megváltoztatták azt emberi rendeletekkel (Mát. 15:2-3,6; Márk. 7:3,5,8-9,13).

Máté 15:2-6 2 Miért hágják át a te tanítványaid a vének rendeléseit? Mert nem mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak. 3 Ő pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által? 4 Mert Isten parancsolta ezt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon. 5 Ti pedig ezt mondjátok: A ki atyjának vagy anyjának ezt mondja: Templomi ajándék az, a mivel megsegíthetlek, az olyan akár ne is tisztelje az ő atyját vagy anyját. 6 És erőtelenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által.

Márk 7:3-13 3 Mert a farizeusok és a zsidók mind, a régiek rendelését követve, nem esznek, hanemha kezöket erősen megmossák; 4 És piaczról jövén sem esznek, ha meg nem mosakodnak; és sok egyéb is van, a minek megtartását átvették, poharaknak, korsóknak, rézedényeknek és nyoszolyáknak megmosását. 5 Azután megkérdék őt a farizeusok és az írástudók: Mi az oka, hogy a te tanítványaid nem járnak a régiek rendelése szerint, hanem mosdatlan kézzel esznek kenyeret? 6 Ő pedig felelvén, monda nékik: Igazán jövendölt felőletek, képmutatók felől Ésaiás próféta, a mint meg van írva: Ez a nép ajkaival tisztel engem, a szívök pedig távol van tőlem. 7 Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai. 8 Mert az Isten parancsolatját elhagyva, az emberek rendelését tartjátok meg, korsóknak és poharaknak mosását; és sok egyéb efféléket is cselekesztek. 9 És monda nékik: Az Isten parancsolatját szépen félre teszitek, azért, hogy a magatok rendelését tartsátok meg. 10 Mert Mózes azt mondotta: Tiszteld atyádat és anyádat. És: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal haljon meg. 11 Ti pedig azt mondjátok: Ha valaki ezt mondja atyjának vagy anyjának: Korbán (azaz: templomi ajándék) az, a mivel megsegíthetnélek: 12 Úgy már nem engeditek, hogy az atyjával vagy anyjával valami jót tegyen, 13 Eltörölvén az Isten beszédét a ti rendelésetekkel, a melyet rendeltetek; és sok effélét is cselekesztek.

Jézus idejében a törvény nehéz igává vált a zsidó tanítók hozzáadott rendelkezései miatt, és Istent megkísértve félretették az Ő parancsolatát. (Lásd A Törvény Munkái – vagy MMT Írások [104] című írást).

ApCsel 15:10 Most azért mit kísértitek az Istent, hogy a tanítványok nyakába oly igát tegyetek, melyet sem a mi atyáink, sem mi el nem hordozhattunk?

A parancsolatok érvényessége folyamatosan fennáll és megmarad, amíg az emberi létvalóság kora lezárul.

Miért tartják a törvényt a keresztények?

A keresztények kegyelem által lettek megmentve, nem a törvény betartásával. Miért van az ennek ellenére, hogy a törvényt elismerik és betartják? Mert a törvény az Isten természetének maradandó jóságából ered. Mivel Isten törvénye az Ő saját tökéletes természetéből ered, így mindörökké fennáll, mert Isten soha meg nem változik, és lévén természeténél fogva jó, így minden jóság kiindulópontja vagy forrása. Márk 10:18-ban Krisztus ezt mondja: Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat (Mát.19:17). Az Isten jósága mindannyiunkat megtérésre vezet.

Róma 2:4 Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?

Az Isten természete az örök és állandó jóság. A mennyei seregek részesei ennek a természetnek, így ők szintén állandóak az isteni természetben és jóságban. Ezért lehet Krisztus ugyanaz tegnap, ma és örökké.

Zsidók 13:8 Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.

A választottak, akik szintén részesei lettek az isteni természetnek (2Pét.1:4), a Melkisédek rendbeli papság részévé válnak, amely megváltoztathatatlan (aparabaton), és örökké (aioona) tartó.

Zsidók 7:24 De ennek, minthogy örökké megmarad, változhatatlan a papsága.

Így a választottak folytatják a papságukat mindörökké, mert meg lettek váltva, és papokká és királyokká lettek téve, akik a földön (epi = -on, -ön vagy fölött) uralkodnak (Jel. 5). Ez a prófécia a Millenniumra szól.

Krisztus képes arra, hogy teljességben megmentse vagy üdvösségre vezesse mindazokat, akik általa közelednek Istenhez. De nem Ő az imádságunk központja vagy tárgya.

Zsidók 7:25 Ennekokáért ő mindenképen idvezítheti is azokat, a kik ő általa járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettök.

Az Isten törvénye hitből követendő, nem emberi cselekedetekből.

Róma 9:32 Miért? Azért, mert nem hitből keresték, hanem mintha a törvény cselekedeteiből volna. Mert beleütköztek a beleütközés kövébe

Az Újszövetség abból áll, hogy Isten az elménkbe teszi és a szívünkbe írja a törvényét. Ő a mi Istenünk, akit hátralévő életünkben szolgálunk, s akit imádunk, amely abban is megnyilvánul, hogy Szelleme által szívünkbe helyezett parancsolatainak eleget teszünk.

Zsidók 8:10-13 10 Mert ez az a szövetség, melyet kötök az Izráel házával, ama napok multán, mond az Úr: Adom az én törvényemet az ő elméjökbe, és az ő szívökbe írom azokat, és leszek nekik Istenök és ők lesznek nekem népem. 11 És nem tanítja kiki az ő felebarátját és kiki az ő atyafiát, mondván: Ismerd meg az Urat; mert mindnyájan megismernek engem a kicsinytől nagyig. 12 Mert megkegyelmezek álnokságaiknak, és az ő bűneikről és gonoszságaikról meg nem emlékezem. 13 Mikor újról beszél, óvá tette az elsőt; a mi pedig megavul és megvénhedik, közel van az enyészethez.

A vallási külsőségek és az engedelmesség látszólagos, külső jelei semmit nem számítanak. Ami igazán fontos, az az, hogy a szív körülmetélése (1Kor. 7:19) által megújult természetünkből fakadóan töltsük be a parancsolatok elvárásait, mert az már az akaratunk részévé vált. Ez a kereszténység lényege, ez tesz bennünket szellemi Izrael részévé.

1Korintus 7:19 A körülmetélkedés semmi, a körülmetéletlenség is semmi: hanem Isten parancsolatainak megtartása.

Azokra haragszik igazán a nagy sárkány, akik Isten parancsolatát megtartják, ővelük hadakozik, és őket üldözi teljes hatalmával.

Jelenések 12:17 Megharagvék azért a sárkány az asszonyra, és elméne, hogy hadakozzék egyebekkel az ő magvából valókkal, az Isten parancsolatainak megőrzőivel, és a kiknél vala a Jézus Krisztus bizonyságtétele;

Ők a szentek, akik megtartják az Isten parancsolatait és Jézus hitét az üldöztetés alatt is.

Jelenések 14:12 Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt a kik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!

A szentek mindvégig megtartják a törvényt és Krisztus hitét, kitartanak amellett türelmesen, vagyis béketűrésben, amely állandó éberséget követel azok ellen a teológiák és vitaérvek ellen, amelyek alá akarják ásni az egyedüli igaz Isten uralmát (Ján. 17:31Ján 5;20), és az Ő törvényének sérthetetlenségét. A szombat csak egyike a parancsolatoknak, amelyek állandó támadás alatt állnak a kegyelem-törvény vitákban, és amelyet elsődlegesen akarnak elvetni. A legképtelenebb logikátlanságok, és a Szentírás kifordítása azoktól a magukat kereszténynek valló emberektől jönnek, akik jól láthatóan ellenségesen viselkednek az Isten törvényével szemben. Ezzel a törvény iránti negatív hozzáállással csak azt bizonyítják, hogy természetük és gondolataik még mindig az emberi, nem megtért, és nem a Szellem által vezetett, testi természet. A választottakat azért üldözték mindig, mert ők nem fogadták el ezeket a hamis álláspontokat, és mert következetesen tartják az Isten parancsolatait és Jézus Krisztus hitét

A trinitarizmus elméletének felállítása alapozta meg a kegyelem–törvény viszonyának a félreértését és hibáját. Ez az apostácia (apostasia) az utolsó időkben élő szentek számára a törvény betartásával kapcsolatban fog megnyilvánulni. A bűn embere tulajdonképpen a törvénytaposó (anomias vagyis a törvénytelenség embere). A törvénytelenség embere a törvény elvetése miatt lesz az, amire a neve utal. Ez a személy felmagasztalja magát az Isten fölé. Továbbá ez a személy az Isten naos-ába ülteti magát, amely naos mi vagyunk. Itt a templom szó az eredeti görögben lévő naos szó fordítása.

1Korintus 3:17 Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti.

A törvénytelenség misztériuma vagy titkos bűne már Pál apostol idejében felütötte a fejét, és ez látható a Tesszalonikiaknak írt leveléből:

2Tesszaloniki 2:7-10 7 Működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne: csakhogy annak, a ki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia. [ eoos ek mesou genetai vagy amíg az útból előjön] . 8 És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, a kit megemészt az Úr az ő szájának lehelletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével; 9 A kinek eljövetele a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival, 10 És a gonoszságnak minden csalárdságával azok között, a kik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő idvességökre.

Sátán fő tevékenysége arra irányul, hogy megalapozzon egy olyan rendszert az Isten templomában (a naos-ban, vagyis a választottakban), amely által képes lesz azt teljesen megrontani, illetve Isten előtt elfogadhatatlanná tenni. Ezt elsősorban a törvény eltörlésével éri el, amit olyan módon visz véghez, hogy magukat a választottakat is megtéveszti, amennyiben ez lehetséges. Az igazság szeretete abszolút nélkülözhetetlen a választottak számára ebben a kérdésben. A választottaknak mindvégig küzdeni kellett az egyház minden egyes korszakában a megtévesztésnek e formája ellen, és ezt folytatni kell a Messiás eljöveteléig. Csak egyetlen olyan állandó tévtanítás van, amely végigkövette az egyház korszakait, és ami képes volt vagy megrontani, vagy pedig üldözni a választottakat. Az pedig a modalista-trinitárius, vagy a trinitarista istenkép képviselőinek a tana, amelynek a kegyelem–törvény vita egy elengedhetetlen következménye. Az ekörül folyt vitákra jól ráláthatunk már az 1János levélben is. A modalizmusból kialakuló korai háromság formulát később követte a teljes mértékű trinitarizmus. Az igazság szeretete a választottak egy meghatározóan fontos jele. Akik nem állnak ellent ezeknek a tévtanításoknak, és nem tartják az Isten parancsolatait, azokat Isten kiveti magából, illetve egyházából. A megtévesztés nagysága világosan látható az utolsó idők eseményeire vonatkozó próféciákból, és különösen a laodíceai és a szárdiszi gyülekezetekhez szóló figyelmeztetésekből. E két gyülekezet, illetve egyházkorszak meg lesz tagadva a munkáik alapján, és ezekből a gyülekezetekből csak egyének üdvözülnek.