Most a halloween ünnepének küszöbén érdemesnek találom megemlíteni ennek a napnak egy olyan vonatkozását, amiről ritkán teszünk említést és ami körbevesz több, nem az Isten által elrendelt ünnepet is.

Ez a pogány ünnep a szellemi világ háttértörténéseinek kíséretében zajlik – ahogyan egyébként mindegyik más pogány ünnep ugyanígy – és ennek megfelelően erősödik fel az ellenséges szellemi erők aktivitása. Ahogyan nekünk, az Isten által elrendelt ünnepeket megtartó igazaknak kiváltságunk, hogy az ünnepi egybegyülekezéseinket az Örökkévaló angyalainak gondos őrizete és szellemi védelme alatt tarthatjuk, mintegy Istentől jövő érezhető oltalomként és áldásként, ugyanúgy a sátáni szellemi erők szoros kontroll alatt tartják a tömegeket, akik részt vesznek a pogányok isteneinek szentelt ünnepeken és belefolynak az ősi pogány rítusok újkori megjelenési formájába, gyakorlásába. Például most, a halloween esetében is. Vajon ki tudjuk-e teljesen vonni magunkat ennek a halloween-i sodrásnak a hatása alól?

Nekünk, a krisztusi világosságot hordozó és visszatükrözni igyekvő igaz keresztényeknek nem árt tudatában lennünk, hogy milyen, a gonosz szellemi lényektől jövő hatások érhetnek minket ezekben a napokban, mi áll a jelenségek hátterében.

Az ünnep napja hivatalosan október 31. Azonban valójában az október 31-ről november 01-re virradó éjszaka ad a halloween ünnepkörének kellőképpen sötét teret, szellemi és fizikai értelemben egyaránt.

Azonban már napokkal a tulajdonképpeni halloween estéjének beköszönte előtt megkezdődik az ünnepre történő emberi ráhangolódás, és démoni ráhangolás. Ennek számos fizikailag látható megnyilvánulása van, például megjelennek az ünnephez tartozó figurák, tökfejek, rémísztő maskarák, ijesztő alakok a boltokban, üzletekben, de iskolákban, munkahelyeken, sőt, újabban közintézményekben is. Ezek bosszanthatnak minket, de tenni ellene nem tudunk. Azt azonban mindenképpen kötelességünk megtenni, hogy megakadályozzuk a családunkban történő megjelenését, a családtagjaink ünnepi hangulattal (valójában halloween-i szellemiséggel) való azonosulását.

Ennek a halloween-i sodrásnak ellene állni nem csupán a tökfaragás kerülésével kell, nem csak a halloween-i programokon és rendezvényeken való részvétel megtagadásával, hanem tudatában kell lennünk annak is, hogy az ünnepet irányító szellemi erők nem kizárólag csak az ünnepben közvetlenül résztvevők elméjét igyekeznek manipulálni, hanem azokét is, akik távol akarnak maradni tőle.

Sőt, bizonyos módon elmondható, hogy akik aktívan részt vesznek az ünnep ördögi erők által sugallott módon való megtartásában, azok még egyfajta izgalmas és sejtelmes örömben is részesülnek, amely izgalmas borzongás pedig nem más, mint az ember egyik legnagyobb ellenségének, a halálnak cinikus örömmel való ünneplése. Tehát az ördög érzelmi jutalomban, morbid örömben részesíti azokat, akik táncba mennek vele ebben a bálban. A legkisebbeket pedig csokival és cukorkákkal édesgeti szó szerint magához, így beetetve és predesztinálva a legvédtelenebbek elméjét a halloween-hoz való viszonyulásukban. A szellemi vakságban tartott szülők pedig maguk terelik bele gyerekeiket a pillanatnyi örömökkel kétségtelenül kecsegtető izgalomba. Azaz a sátáni erők gyakran beérik azzal, hogy az ember asszisztál a halloween zavartalan kiteljesedéséhez és szellemi folyamataihoz, nagyobb terhet nem tesznek rájuk.

Nem így azokkal, akik kerek perec elutasítják a halloween-ben való közreműködést. Ebben az időben felfokozódik a szentek ellen intézett szellemi támadások intenzitása, megnövekszik az időtartama, ciklikusan visszaérő módon ismétlődővé válik. Sokan panaszkodnak már napokkal a halloween tulajdonképpeni napja előtt arról, hogy egyfajta nyomás alá kerülnek, békétlenség és feszültség vesz erőt rajtuk. Mindez gyakran az ördögi lelkek zaklatásának tudható be.

Honnan merítik ehhez az erőt a tisztátalan szellemek? Nos, azoknak az embereknek a közreműködéséből, akik természetfeletti módon megerősítik az ünnepben való részvételükkel az ünnep hátterét adó démoni erőket. Az emberek partnerek ma is a bálványimádásban és a hamis isteneknek történő áldozásban a démonok számára. Ez pedig megerősíti őket.

Mit élhetünk meg ezekben a napokban? A teljesség igénye nélkül a tapasztalataink alapján összegyűjtött és valóban megtapasztalt jelenségek:

Nehezített imádságok. Még azok is, akik csak felszínesen és röviden tudnak imádkozni is megtapasztalják, hogy az a kis ima is nehezükre esik.

Gyötrések, szellemi háborgatások. Sötét gondolatok, reménytelenség vagy kétségbeesés érzés keltése.

Ijesztgetések, félelemkeltés. Képzelt fenyegetések gondolatának az ember elméjében való elültetése, ami ciklikusan vissza-visszatér.

Belső feszültségkeltés, indokolatlan mértékű és nehezen kezelhető indulatok.

Irracionális helyzetértékelés, nem a valóságnak megfelelő, hanem irreális valóságlátás.

Az énkép eltorzítása, önbecsülésvesztés keltése, önbizalomhiány és bizonytalanság érzésének generálása.

Hitetlenség keltése, az Istenbe vetett bizalom gyengítése és ezzel párhuzamosan az Istennel való járásunk megkérdőjelezésének gondolatai.

Hiábavalóság érzete a cselekedeteinkben, a munkálkodásainkban, mind világi, mind hitbéli területeken.

Fizikai tünetek, fájdalmak felerősödése, krónikus betegségek tüneteinek erőteljesebbé válása.

Üresség érzés, felszines gondolatok, a mélyebb szellemi mozgások iránti érzéketlenség.

Bűnre csábító gondolatok felbukkanása a fejünkben – talán olyanok is, amelyek soha nem kísértettek meg bennünket.

Világi örömök iránti vágyakozás, a könnyed örömök iránti vágy – a keskeny út átmeneti, de szándékos háttérbe helyezésének gondolata.

Elidegenedés érzése a szeretteinktől, a munkatársaktól, a családtól, a testvérektől, Isten népétől.

Éjszakai gyötrések, álmatlanság, nyughatatlan mozgolódás, izgatottság.

Ezeket a gondolatokat, érzéseket a tisztátalan szellemek hazugságaiknak elménkbe történő suttogásával ültetik el bennünk. De ha tudatában vagyunk ezeknek a folyamatoknak, akkor még csírájában tetten érhetjük a felnövekvő sötét gondolatokat és imával, az ige szólásával ellene tudunk állni, hogy bármennyire is hatalmat vegyenek felettünk. Legyünk tudatában annak, hogy ilyen jelenségek bukkanhatnak fel bennünk, körülöttünk, a testvéreinkben. Figyeljük saját gondolatainkat, érjük tetten az istentelen gondolatmeneteket, mielőtt azok magukkal nem ragadnak minket és még mélyebbre nem sodornak.

Vannak, akik érzékenyebben a szellemükben ezekre a hatásokra, de ez nem az ő képességük, inkább az Örökkévaló ajándéka, hogy legyenek az Ő ellenálló harcosai ezekben a kiélezett helyzetekben.

Meg kell értenünk és meg kell tennünk bizonyos dolgokat.

Amit fontos megértenünk, hogy a hazugság szellemei okozzák ezeket a kínokat, és ha a forrásukkal tisztában vagyunk, akkor könnyebb ellene fellépni is.

Amit viszont fontos megtennünk azok az alábbi dolgok:

1 – bármennyire is nehezünkre esik, ne hagyjuk abba az imádkozást, sőt vegyük rá magunkat a szokásosnál hosszabb imádkozásra – csak azért is;

2 – keressünk a szentírásban olyan részeket, pl. zsoltárokat, amelyek segítenek Isten szeretete és ígéretei mellett tartani a gondolatainkat;

3 – hallgassunk és/vagy énekeljünk az Örökkévalót, az Egy Igaz Istent dicsérő énekeket, dicséreteket.

Így megerősödik a hitünk, visszatér az elhívásunk valódi reménysége. Az ima, az Isten igéjével való foglalatosság és a jelenlétében való időzés nekünk magunknak is segítségünkre van, de egyúttal kedvét veszi az ellenség tisztátalan lelkeinek, hogy folytassák a zaklatásunkat. Erejüket veszítik ott, ahol az Istent és az Ő Fiát dicsérik!

Ezek a szellemi hatások az év bármely napján megkísérthetnek mindannyiunknak, amikor ugyanúgy felelősségünk ellenállni nekik, ám vannak olyan kiemelten erőteljes időszakok – például a halloween – amikor ezen szellemi erők koncentráltan vannak jelen, összegyűlnek sokkal többen egy-egy adott helyre, így a jelenlétük ereje összeadódik és szellemi erőfeszítéseik hatásai a hétköznapinál jóval intenzívebben, erőteljesebben érnek el bennünket. Ennek megfelelően kell ezekre reagálnunk is.

A halloween szellemi hatásaihoz hasonló „kellemetlenségeket” éltünk meg a kilencvenes évek elején Szegeden, amikor Krisna-fesztivált tartottak a Városi Sportcsarnokban, sokezer résztvevővel. Mérhetetlenül sötét éjszaka volt…

Mi, Isten Egyháza Gyülekezeteinek tagjai, ne sodortassunk el a halloween szellemi sodrásával. Fókuszáljunk a sötétség jelenlévő erőinek munkája és hatásai helyett arra, akire egyébként egész évben figyelünk: a Magasságos Istenre és az Ő Egyszülött Felkentjére! Ne magasztaljuk fel és ne erősítsük a sötétség erőinek munkálkodását azzal, hogy bármennyire is a figyelmünk középpontjában tartjuk a halál kultuszának ünnepét.
Menjünk ellene a szellem gyümölcseivel:
„De a Szellem gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.” Galata 5: 22